Képzeljük el magunkat amint egy ködös, borongós téli reggelen egy svédországi kikötőben álldogálunk és szemléljük amint egy kínai konténerszálító lassan-távolodik tőlünk majd eltűnik a láthatáron. Könnyes szemmel és zsebkendőnkkel integetve veszünk érzékeny búcsút egy számunkra fontos személytől tudván, hogy egy jó darabig nem fogjuk viszontlátni. A napokban a Ford Motor Co. is biztos hasonlóan érzett.
Persze a bevezetőt csak a hatás kedvéért írtam, de egy viszont biztos: a Volvo a kínaiaké. Egészen pontosan a Zhejiang Geely Holding-é amely hamarosan a Volvo tulajdonosának mondhatja önmagát . A globális autópiacon (is) jelentős nyugat-kelet irányú átrendeződés figyelhető meg. Történt ugyanis, hogy 2009-ben az eladások számát tekintve a kínai autópiac túlnőtte a válság által rendesen elgyepált USA piacát és ezzel átvette a vezető szerepet. A (távol)keleti gyártók csőddel küszködő amerikai riválisaikkal ellentétben (GM, Chrysler, és hát nagyjából a Ford is) tele vannak cash-el amit ki is használnak arra, hogy most olcsón bevásároljanak.
A Geely mint potenciális vevő először 2008 derekán jelentkezett be az éppen likviditás szűkében lévő Ford-nál. Az üzlettel tehát egy immáron 18 hónapos tárgyalás sorozat végére kerül pont. A vevővel végül 1.8 azaz egy-egész-nyolc milliárd USA dollár vételárban állapodtak meg és az ügylet végleges lezárása 2010 harmadik negyedévében a felügyeleti szervek engedélyeinek megszerzése után várható. A Ford viszon nem csinált túl jó üzletet. Anno 1999-ben 6.5 millárd USD-ért jutott hozzá a Volvohoz, tehát nominálisan 4.7 milliárd dolcsit buktak az üzleten. A szükség nagy úr!
A michigani srácok problémái egyébként már több évvel ezelőtt, a benzinzabáló SUV-ok térvesztésével kezdődtek, és a cég 2009-ig masszív veszteséggel működött. Bár az éppencsak beinduló "rehabilitációt" a válság enyhén derékba törte, a csődöt mégis sikerült valahogy elkerülni és 2009-ben már kizzadtak némi profitot. Mullaly (Ford CEO) stratégiája úgylátszik végre beérett: "back to the basics" azaz vissza az alapokhoz és otthoni piacon a Ford márkára koncentrálni. 2007-ben ennek a stratégiának a fényében kezdték meg európai luxusmárkáik leépítését. Először az Aston Martin, Jaguar, és Land Rover (a vevő a Tata Motors) márkáktól szabadultak meg, és most az utolsó európai eszköztől, a Volvotol is.
Könnyes búcsúra azonban valóban nem lesz szükség mert Li Shufu úr (a Geely alapítója) megígérte, hogy a Volvot úgy vezeti be a kínai piac rejtelmeibe, hogy közben a cég központja Göteborgban, és üzemei európában maradnak:
“I see Volvo as a tiger: it belongs to the forest and shouldn’t be contained in the zoo", "The heart of the tiger is in Sweden and Belgium,” “Its paws should extend all across the world.”
Ugye mindenki egyetért velem abban, hogy aki ennyire fennkölt annál csak jó kezekben lehet szeretett autómárkánk sorsa. A Volvo "újjászületésére" ambíciózus terveket dolgoztak ki: visszaállítják a cég profitabilitását, és a 2009-ben a Kínai piacon eladott 22 405 autó helyett 200 000 darab csillogó-villogó új Volvot szeretnének értékesíteni. Megvizsgálják továbbá egy új Volvo üzem létesítésenek lehetőségeit méghozzá hazai földön (olcsó munkaerő). Mint ez a deal is mutatja a kínaiak visszavonhatatlanul globális játokosok lettek, immár az autóiparban is. Nos, Shufu úr én nem ígérem meg, hogy Volvot fogok vásárolni de ha esetleg olvasná a blogot, sok sikert kívánok!